Egy nagyszerű élményben volt részem pár hónappal ezelőtt, Korvus ultrakönnyű repülővel repültem és kipróbálhattam a paratrike-ot. A repcsik megszállottja családunk, mivel férjem repülőgép szerelő, és a paratrike klub elnöke, így elég sokszor van lehetőségünk repülni. Bevallom hősiesen, elég nagy nálam a félsz az elején, ezért már kihagytam egy jó pár repcsizést. Korvussal egy kis műrepülésnél azt hittem meghalok, de jó volt. An 2-vel ejtőernyősöket vittünk fel és utána szabadeséses bemutatót tartott, a rémült macska hozzám képest ipari tanuló volt, megutáltam örökre még a hangját is. Repültem már Kamov helikopterrel, Cessna kis repülővel de mindent felülmúlt a paratrike. Csodálatos érzés amint felszáll veled egy chopper, aminek a hátsó részén egy paplan ernyő nyújtózik.

Tiéd az ég és föld, fantasztikus látvány, mérhetetlen szabadság érzése! Már csak Steven Tyler hiányzott az ő csodás, üvöltő Crazy-jével. Leszállás után is megmaradt sokáig bennem egy euforikus érzés, „terápiás célokra” lehetne használni. Aki fél a repüléstől, annak evvel kéne kezdeni. Nyáron Falke találkozót rendez a párom és repülős napokat, remélem többet leszünk a levegőben mint a földön. Fiaim imádnak repülni, középső fiam megörökít mindent a levegőben és élményeit az atom.blogon megosztja mindenkivel. Ezen a borongós téli napon, egy ilyen nyári élménnyel, remélem kicsit felkeltettem bennetek a kíváncsiságot és lesz köztetek olyan aki ki is próbálja. Egyszóval: No para! Lóra…vagyis paratrike-ra fel